Selmecbánya, 1900. április 13. - Budapest, 1976. június 21.

Dr. Vitális Sándor, geológus, egyetemi tanár, a föld- és ásványtani tudományok doktora, Kossuth-díjas 1917-ben beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetemre. 1922-ben természetrajz–földrajz szakon végbizonyítványt kapott, 1923-ban bányageológiai értekezéssel doktori oklevelet szerzett. A Szegedi Tudományegyetemen Magyarország hidrogeológiája tárgykörből magántanári képesítést nyert (1942). 1922-től 1946-ig a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vállalati geológusaként Pécs, Komló, Kárász (1922–24), Szászvár (1925–27) környékén és Ausztriában (1928) irányította a vállalat szénkutatásait. Utóbb (1929–46) a vállalat központjában a földtani osztályt vezette az államosításig. 1946-ban megbízták az országos méretű szénkutatás megszervezésével és irányításával. Hat éven át változó hivatali beosztásban eleinte a kőszén, később valamennyi ásványi nyersanyag kutatását irányította. 1951-ben megkapta a Kossuth-díjat. 1952-ben hamis vádak alapján letartóztatták, 1952-1953-ban koncepciós per áldozataként börtönbe került. 1954-ben rehabilitálták és kinevezték a budapesti tudományegyetem újonnan alakult Alkalmazott Földtani Tanszékének tanárává. Megszervezte és nyugalomba vonulásáig (1971) vezette egyetemi tanszékét, geológushallgatók generációinak oktatta a Hidrogeológiát, Kőszénföldtant és más alkalmazott földtani tárgyakat.

Földtani és vízföldtani kutatásai mellett bányatelepek, városok, iparművek ivó- és ipari vízellátásával foglalkozott. Nevéhez fűződik a sikondai és pünkösdfürdői hévvíz és a kisterenyei ásványvíz feltárása. Az országos szénkutatás és szénvagyonfelmérés mellett irányításával indult meg a radioaktív anyagok hazai kutatása, a recski érckutatás, bentonitlelőhelyeinek kutatása és feltárása. Kezdeményezésére indult meg az ország földtani újratérképezése és hidrogeológiai térképezése. Szorgalmazta a Nagyalföld addig viszonylag elhanyagolt területének vizsgálatát. A szakmunkás- és szakemberképzésben is közreműködött. Elsősorban gyakorlati szakember volt, számos társadalmi feladatot vállalt. Magyarország szinte minden fontos geológiai, hidrogeológiai és műszaki földtani problémájával foglalkozott. Sokoldalú szakirodalmi munkássága jelentős részben publikálatlan szakvéleményekből áll, közzétett munkáinak száma meghaladja a százat. Több mint húsz szakbizottság tagja, illetőleg elnöke volt. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület emlékérmeinek tulajdonosa.